Megújuló zöldterület a Dorozsmai utcában

Ha valakitől megkérdezzük, mi jut elsőként eszébe Zuglóról, azt mondja zöldövezet, és ez valóban jellemző is volt. A Társasházakat úgy építették, hogy az épületek között jelentős kertek alakulhassanak ki, valamint az úttest és a járdák közé széles fákkal beültetett fűsávot telepítettek. A kialakuláskor ez tényleg zöldövezet volt, de vajon most is az? A házak körüli kerteket sok helyen bekerítették és a kerítésen belül szép, gondozott növények és füves területek alakultak ki. De mi történt a közterülettel? A személygépkocsik számának megnövekedése ezen a területen is parkolási gondokat okozott és az autótulajdonosok elfelejtve, hogy zöldövezetbe hajtottak be, a fűsávokat parkolásra használták és használják. Miért tehetik meg ezt büntetlenül? Mert ez a terület a „senki földje”. A tulajdonosi jogokat ugyan az önkormányzat gyakorolja, de a terület rendezését, gondozását hallgatólagosan a Társasházak lakóira, tulajdonosaira bízza. A gazdátlan terület, mint első fényképeinken is látszik, ezt a „közös gondoskodást” tükrözi.

Az első lépés az elhatározás. A tulajdonosok úgy gondolták a sarok telken álló ingatlanjuk melletti közterületet - eredeti rendeltetésének megfelelően - parkosítják.

A második lépés a pénzügyi forrás megteremtése. A Fővárosi Önkormányzat által kiírt Környezetvédelmi Alap 2011. pályázaton a terület rendezésére, valamint a környezet védelmére pályázatot adtak be. A saját erő mellé a sikeres pályázat megfelelő pénzügyi forrást teremtett a megvalósításhoz.

A harmadik lépés a megvalósítás. A fagyal csemeték Somogy megye egyik legeldugottabb falujából utaztak a fővárosba. A Hibiszkusz és Gyöngyvessző csemeték utánfutóval utaztak Baracskáról Zuglóba. Az egynyári virágok favoritja a tulajdonosok között a Büdöske és a Begónia volt. A megfelelő növények kiválasztása és beszerzése után már csak az összefogás kellett.

A lejárt és megsüllyedt területet felásás és egyengetés után friss, jó minőségű termőfölddel terítették be a tulajdonosok. A sövény sávok alá fóliaterítés került, mely megakadályozza a gyomosodást, valamint biztosítja a nedvesség megtartását a földben. Sok száz fagyal csemete találta meg új otthonát, mind az úttest melletti sávban, mind a járda mellett. A fagyal sáv az évek folyamán összefüggő sövénnyé alakul, mely élő kerítésként szegélyezi a járdát. A lehelyezett fólia takarására vörösfenyő és tölgyfa kéreg borítás került, mely nem csak esztétikus, hanem a gyomosodást akadályozza. A széles sávba a virágzó cserjék mellé még két virágágyás kialakítására is nyílt lehetőség, melyet a növények közé felhajtó autókat akadályozó esztétikus és látványos mészkő darabok kisebb darabjaival szegélyeztünk. A házban lakók - kisebb gyermekek, fiatalok és idősebb korosztály tagjai - szívesen részt vettek a virágok és növények elültetésében és locsolásában.

A járdák találkozásával kialakult sarokba alacsony sövény és illatozó levendula került, mely a nyárra látványos színfoltja lesz ennek a területnek. A sövénysor és a járda közé fűmagot vetettünk, melyből reméljük igazi zöld terület alakul ki. Az ültetést követően a tulajdonosok locsolási rendet alakítottak ki maguk között, hogy a virágokat és növényeket ne egy pillanatra, hanem az utca egész közösségének hosszú távú örömére életbe tudják tartani.

A negyedik lépés a példamutatás. Az utcán járva a szomszédos házak lakói érdeklődve figyelték a munkálatokat és kérdezgették, hogy miért és hogyan kerül a területrendezésre sor. Látható volt, hogy a jó példa ragadós, mert a kerítéseken belül lázas kertészeti munkák kezdődtek és csak remélni tudjuk, hogy ha nem is az idén, de az elkövetkezendő években az utca további szakaszai is visszanyerik eredeti zöld terület jellegüket